|
Kenyérsütés
Álltál-e már piros kemencetűznél
párás falusi hajnal-tájon,
mikor odabent hármat vert az óra,
s kakas rikoltott fönt az ágon?
Érezted-e a szalmafüstnek ősi
bő illatát és drága fűszerét is,
mely a mezőre induló parasztnak
csak kenyér, de szentség mégis?
Láttál-e már kemenceszájat csukva
mikor előtte áll egy asszony,
kinek lelkébe lép az istenárnyék
az első fényre tárult ajtón?
Tudod, ugye, hogy ez az örök béke:
rögbe gyökérzett, áldott élet,
mit a kalász, verejték meg nem csalt még,
s mely még Istentől el nem tévedt.
Áhítatát érezted-e a háznak,
hol várnak már az új kenyérre:
a nádtetők alatt az élet ősi,
egyetlen szent forráserére?
Léptél-e be alacsony pitvarajtón
úgy, hogy kenyérszegésre vártak?
Ugye, ilyenkor érezted legjobban
szeretetét egy kis családnak?...
|
Tanka János költő emlékoldala
Template by Ahadesign Támogatja a Joomla!
