|
Korán ébredtem...
Korán ébredtem föl ma reggel,
a jégrózsás ablaküveggel
sokáig néztem szembe, vártam
és hittem egy szál napsugárban.
Tudtam, hagyjon a téli hajnal.
De késett. S én száz gonddal-jajjal
fölébresztve, riasztva bántva
hallgatóztam az éjszakába.
– Felöltöztem, a hóba mentem.
Csend volt körültem. Köd fölöttem.
Csak a gyümölcsfák integettek,
hírnökei egy üzenetnek,
mely a gyökértől gallyon átal
ezer rügyszemmel égbe szárnyal:
tavaszra vártak: én is fényre,
de csak az álmok csendessége
ölelt körül s elöntött mindent.
– Ide az Isten nem tekintett
ma; késik minden ami élet; –
a szájamon a kiáltás éget,
hogy tudjam meg: árnyék-e testem,
vagy én is parttalan köd lettem?...
|
Tanka János költő emlékoldala
Template by Ahadesign Támogatja a Joomla!
